Hírek
2021. November 14. 17:06, vasárnap |
Belföld
Forrás: mti - illusztráció: mti
A nem, az iskolázottság és a lakóhely is befolyásolja az oltakozási kedvet
A nem, az iskolázottság és a lakókörnyezet is befolyásolja az oltakozási hajlandóságot - közölte Takácsné György Katalin, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának professzora szombaton az MTI-vel.
A szakember szerint ezt igazolta a Semmelweis Egyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem részvételével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával megvalósult felmérés is, amelynek eredményeit többen is idézték az Óbudai Egyetem e heti, a koronavírus társadalmi és gazdasági hatásairól rendezett konferenciáján.
Az idén májusban készült, 78 ezer fős, reprezentatív kutatás azt mutatta, a nők esetében magasabb az oltakozási kedv, mint a férfiaknál. A megkérdezett nők 70,7 százaléka, a férfiak 66 százaléka válaszolt igennel - ismertette a professzor.
Nagy különbséget mértek a felsőfokú és az alapfokú végzettséggel rendelkező emberek között, a diplomások több mint 86 százaléka, míg a legfeljebb általános iskolát végzettek 55,5 százaléka nyilatkozta azt, hogy igényli az oltást.
Az oltási hajlandóság a megyei jogú városokban volt a legmagasabb, a megkérdezettek 77,7 százaléka igényelt volna oltást. Ebben az összehasonlításban Budapest a második helyen végzett háromnegyedes aránnyal, a kisebb városokban kétharmadnyian oltakoztak volna idén tavasszal. A községekben volt a legkisebb az oltakozási kedv, mindössze 62,5 százalék.
A szakember megemlítette azt is, hogy a felmérés azt mutatta, a járvány második hullámában jelentősen megemelkedett az oltási hajlandóság. Tavaly novemberben még csak a megkérdezett emberek 17,2 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy be szeretné-e oltatni magát, májusban viszont már a megkérdezettek 68,4 százaléka mondott igent.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Április 15. 15:00, szerda | Belföld
Uniós szóvivő: a helyreállítási alap forrásainak lehívásához Magyarországnak teljesítenie kell a szupermérföldköveket
Ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi alapjának (RRF) forrásaihoz, teljesítenie kell az úgynevezett szupermérföldköveket
2026. Április 15. 13:00, szerda | Belföld
Török Zoltán: a piac várakozásai szerint kiszámíthatóbb lesz a gazdaságpolitika
2026. Április 15. 11:17, szerda | Belföld
Az államfő Magyar Pétert fogja javasolni a miniszterelnöki tisztségre
2026. Április 15. 07:21, szerda | Belföld
Magyar Péter az uniós források feloldásáról egyeztetett telefonon az Európai Bizottság elnökével
Újabb fontos telefonbeszélgetést folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki erről a Facebook-oldalán számolt be kedden.